Miért osztják fel a fázist az EHV távvezetékekben?
Helló kedves előfizetőim és vendégeim a csatornámon! Ma szeretném megmondani, hogy az extra nagyfeszültségű (EHV) vezetékeknél a fázisvezeték két, négy, illetve nyolc vezetékre oszlik-e. Tehát kezdjük.
Mik az EHV vonalak
Először is elmondok néhány szót arról, hogy mi az SVL Lines, és miért olyan fontosak. Tehát az EHV vonalak magukban foglalják azokat a vonalakat, amelyek 330 kV, 500 kV, 750 kV és 1150 kV feszültség alatt működnek.
Gerincnek is nevezik őket, és az összesség nem alkot mást, mint hazánk egyetlen energiarendszerét veletek, és energiakommunikációt is biztosít a szomszédos országok rendszereivel.
Ezekre a vonalakra elsősorban a nagy teljesítmény átviteléhez és a veszteségek minimalizálásához van szükség (amelyek fordítottan kapcsolódnak a feszültségértékhez).
Ez azt jelenti, hogy egy ilyen vezeték meghibásodása jelentős csapást jelent az egész ország energiarendszerére.
Ezért az ilyen vonalak megbízhatóságára külön követelményeket támasztanak. És az egyik tervezési megoldás, amelyet a maximális megbízhatóság biztosítására és számos súlyos probléma megoldására terveztek, a fázishuzal több vezetékre osztása.
Miért kell megosztani a fázist?
Szerkezetileg osztott fázis több különálló vezeték felépítése, amelyek a térben úgy vannak orientálva, hogy a huzalok a szabályos sokszögek csúcsaira kerülnek.
Hány vezeték szükséges egy fázis felosztásához, speciális számítások segítségével határozzák meg. Annak érdekében, hogy ne unatkozzon képletekkel, azt mondom, hogy az EHV fázisai jelenleg az alábbiak szerint oszlanak meg:
- 330 kV feszültség mellett minden fázisnak két vezetéke van.
- 500 kV feszültség mellett minden fázisban 3 vezeték van.
- 750 kV feszültség mellett négy fázis van mindegyik fázisban.
- 1150 kV feszültség mellett pedig már 8 vezeték van egy fázisban.
A felosztás oka a következő:
- Növelje a sávszélességet.
- Csökkentse a korona veszteségeit a feszültségek csökkentésével.
- Csökkentett RF-interferencia generáció.
Térjünk át a fenti okokra egy kicsit részletesebben.
Mint már megértette, az ilyen vonalak azért jönnek létre, hogy nagyobb energiát továbbítsanak. Így az 500 kV-os vezeték számított áramterhelése 1000 és 1200 amper között van, a 750 kV-os vezetéknél ez már 2000 és 2500 amper között van, az 1150 kV-os vezeték pedig képes elviselni akár 5000 amperes áramerősséget is.
Most képzelje el, hogy a vezetéknek milyen szakasznak kell lennie ahhoz, hogy hosszú ideig ellenálljon az ilyen áramoknak.
Tehát egy ilyen vezeték keresztmetszetének 1 m2-től 4 m2-ig kell lennie. Igen, ez nem hiba, egy négyzetmétertől négy négyzetméterig.
Nyilvánvaló, hogy az ilyen huzalok előállításához speciális technológiára van szükség. És nagyon sok pénz és idő kell egy ilyen vezeték szállításához és felszereléséhez. Ezenkívül a bőrhatást (felületi hatás) még nem törölték.
Következésképpen az áram a vezető külső sugara mentén fog áramlani, és a belső részt nem fogják használni.
De az EHV vezetékek körüli ultramagas feszültség megnövekedett intenzitású elektromos teret képez, ami a vezetékek koronakibocsátásának oka.
És ez a kisülés közvetlenül arányos a fázisvezető átmérőjétől is.
Tehát, ha egy fázis vezetékeit egy szabályos sokszög csúcsaiba helyezi, akkor az így kialakult rendszer egyetlen vezetőként ábrázolható.
És minél magasabb annak a feszültségszintnek a mutatója, amelynél a korona kisülése megkezdődik, annál kisebb a korona veszteség.
Az EHV vonalak kiszámításakor és előállításakor sokkal több tényezőt vesznek figyelembe, ezért az ilyen vonalak a maguk nemében egyedülállóak és annyira különböznek a "hétköznapi" vonalaktól 6/10/34/110/220 kV.
Ha szeretnél olvasni az EHV fázisvezetékek szétválasztásáról, akkor kedveld és ne feledkezz meg a repost-ról.
Köszönöm, hogy végigolvastad!