A tudósok azt javasolják, hogy a disznóhúst akkumulátorokban használják
A tudósok szerte a világon folyamatosan új anyagokat keresnek az elemek gyártásához. A szerves anyagok felhasználását pedig ígéretes iránynak tekintik.
Tehát a tudományos csoport NUSTMISIS a gyom szárából, például a disznóból származó rostos anyagokat elektródokká alakítják, amelyek szuperkondenzátorokban használhatók. Most részletesebben mesélek erről a találmányról.
Mi a szuperkondenzátorok sajátossága
A szuperkondenzátorok fő megkülönböztető jellemzője a normál akkumulátorokhoz képest megnövekedett teljesítmény. Ugyanakkor a szuperkondenzátorok szinte azonnal feltölthetők és kisüthetők, és hatalmas számú töltési / kisütési ciklusnak képesek ellenállni.
A megnövekedett teljesítmény azzal magyarázható, hogy a klasszikus szuperkondenzátorokban az elektróda aktív szénből készül, amelynek felületén hatalmas számú, különböző méretű mikropórus található.
Ezen pórusok jelenléte miatt az elektródák területe sokszorosára nő, és ez a paraméter közvetlenül befolyásolja a felhalmozott töltés maximális térfogatát.
Szuperkondenzátorok a disznótól
Mérnökök NUSTMISIS rendkívül kíváncsi ötletet vetett fel, hogy egy ilyen káros, sőt veszélyes gyomot, mint a disznóhúst, a szuperkondenzátorok gyártásának alkotóelemeként használnak.
A disznószárnak meglehetősen kemény külső héja van, belül puha, porózus szerkezete van. Annak érdekében, hogy ezeket a szárakat szuperkondenzátorok anyagává alakítsák, a mérnökök centiméteres pálcákra vágják a szárakat.
A szervetlen vegyületek munkadarabokban történő eltávolítása érdekében a rudakat sósavval kezeltük.
Ezt követően a munkadarabokat jól megmosták és megszárították. Ezenkívül a szénanyag előállításához az előkészített szárdarabokat szén-dioxiddal telítettük 400 Celsius-fokos hőmérsékleten.
Az előállítás következő szakaszában az előzőleg előállított anyagot kálium-hidroxiddal egyesítettük, és a pórusok megnyitásának folyamatát különböző hevítési hőmérsékleteken hajtottuk végre. Így a 900 Celsius fokos hőmérsékleten történő feldolgozás lehetővé tette, hogy hatalmas számú pórust kapjunk, amelynek átmérője 2-4 nanométer.
A szarvasmarha szuperkondenzátorainak vizsgálata és kilátásai
A további elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a disznószuperkondenzátorok körülbelül ugyanolyan teljesítményt mutatnak, mint a klasszikus anyagok szuperkondenzátorai.
Természetesen, ha új és rendkívül ígéretes anyagot - grafént - használ, akkor a teljesítmény lényegesen nagyobb lesz, de tény a szerves hulladéknak az elektronikai alkatrészek anyagaként történő felhasználása a gazdaság szempontjából nyereségesebb oldalán.
Ebből a szempontból a felfedezés NUSTMISIS nagy kilátásokkal rendelkezik, és további figyelmet érdemel a további fejlesztések során.
Ha tetszett az anyag, akkor értékelje, és ne felejtse el feliratkozni, hogy ne hagyjon ki új kérdéseket. Kösz a figyelmet!