Hogyan lehet megmenteni a burgonya termését? Megosztom a munkamódszereket
Néhány évvel ezelőtt a burgonyatermés egyáltalán nem tetszett nekem. Kevés volt a burgonya, sok gyökérnövényt érintett a késői sértés. Rájöttem, hogy nagyon kevés titkot ismerek ennek a növénynek a termesztésében. Elkezdtem tanulmányozni az információkat, és megosztom veletek, mi segített.
Ősszel, betakarítás után fehér mustárt vetettem egy burgonyamezőre, egy hónappal később pedig kiástam a talajt. Azt olvastam, hogy ez kedvezően befolyásolja a föld termékenységét és megöl minden kártevőt.
A gumók fertőtlenítésére a jövő évi ültetés előtt áztattam őket egy gyenge kálium-permanganát oldatban (0,5 gramm / 10 liter víz). Segített - a következő évben a burgonya kevésbé fájt.
A tavasz kezdetén már tudtam, hogy a burgonyafajtát néhány évente meg kell újítani. Végül is, minél tovább növekszik ugyanaz a fajta, annál rosszabb a betegségekkel szembeni ellenállása és íze.
Több módszerről olvastam, de úgy döntöttem, hogy kettőt próbálok ki egyedül:
- Tavasszal több nagy burgonyát helyezett el a pincében, és egész nyáron ott tartotta, rendszeresen megszórva őket. Fokozatosan, magas páratartalom mellett kis gumók képződtek a nagyokon.
- Ősszel elválasztottam és kiszárítottam a kis gyökereket, és a következő tavasszal elültettem őket. A növény sokkal kevésbé lett beteg!
- A legegészségesebb bokortól több vágást leválasztottam levelekkel, miután elhalványult. A dugványokat több órán át kálium-permanganát oldatban tartotta, majd egy kerti ágyba ültette az árnyékba.
- Egy hónappal később kiástam a kapott kis gumókat, újra kálium-permanganátban feldolgoztam, és hagytam várni a következő szezont. A jövő nyáron kapott eredmény boldoggá tett!
Egyébként, amikor elválasztottam a dugványokat, megtudtam még egy titkot. A virágzás után valamivel a növény a talajtól körülbelül 15 centiméteres távolságra eltörte a bokrokat.
Kiderült, hogy ez a technika segítette a talajból származó tápanyagok áramlását nem a szárba, hanem közvetlenül a gumókba. Ennek köszönhetően jelentősen megnőtt a gyökérnövények száma. Ennek eredményeként egy kis betakarítással megoldottam a problémát még a fajta megújítása előtt!
Végül megosztok egy fontos szabályt, amelynek betartása nemcsak a burgonyát, hanem az egész kertet is megmentette. Az azonos családhoz tartozó növényeket nem szabad minden évben ugyanazon a helyen termeszteni.
Végül is minden családnak megvannak a maga jellegzetes betegségei, és a kórokozó baktériumok több mint egy évszakon át lehetnek a talajban. Úgy döntöttem, hogy beültetem a burgonya egy részét, ahol korábban káposztát termesztettem. A termés ezen a helyen sokkal jobb volt.