A tudósok mikrohullámú technológiát hoztak létre, amellyel hiperszonikus sebességgel néznek át a falakon, és tárgyakat találnak
Az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézetében (NIST) dolgozó tudományos csoport sikeresen létrehozott egy egyedülálló elektronikus rendszert, amely képes a falak mögött elhelyezkedő tárgyak valós idejű képalkotására, valamint a hiperszonikus mozgó tárgyak regisztrálására sebesség.
Új mikrohullámú technológia
Természetesen te és én nem nézhetünk át a falakon, de ez azért van, mert az emberi szem olyan típusú hullámhosszakat észlel, amelyek nem nagyon hatolnak be a tárgyakba. Ha azonban hosszabb hullámhosszra váltunk, mondjuk mikrohullámú üzemmódban, akkor képesek leszünk „látni” a falak mögött elhelyezkedő tárgyakat.
Hogyan működik mindez
Ha megnézzük a klasszikus radarrendszert, látni fogjuk, hogy ebben a rádióhullám küldése az adó rovására történik. Az elküldött hullámok az adó hatótávolságán belül lévő tárgyról visszaverődnek, és a vevő rögzíti.
Tehát a radar "visszhang" adatainak elemzésével meghatározzák az ezen a területen található tárgyak elhelyezkedését, méretét és mozgását. És ez a módszer gyakran több vevőt és kevesebb adót használ.
A NIST -en kifejlesztett rendszer a következőképpen működik: a mikrohullámokat több távadón keresztül küldik, és az összes visszaverődést egyetlen erős és nagyon érzékeny érzékelő gyűjti össze.
Ezenkívül a rendszer érzékeli azokat a hullámokat is, amelyek a vevőből visszatérő más objektumokról visszaverődnek. És ez lehetővé teszi, hogy gyorsan és pontosan megtudja, és elmondja, mi van egy adott helyen.
Így a rendszer lehetővé teszi a szilárd tárgyakon való átlátást, és pontos képet alkot arról, hogy valójában mi található mögöttük. Ezenkívül egy ilyen rendszer esetében nem nehéz észlelni a tárgyakat a kedvezőtlen időjárási események (eső, köd stb.) Révén.
A rendszer emellett képes rögzíteni és követni a hiperszonikus sebességgel mozgó tárgyakat, például repülőgépeket, rakétákat és különféle űrtörmelékeket.
A tudósok megosztották az elvégzett munka eredményeit és néhány megállapításukat a Nature Communications folyóirat oldalain.
Időközben a technológia gyerekcipőben jár, és nem tudni, mikor fog széles körben elterjedni.
Ha tetszett az anyag, kérjük értékelje, és ne felejtse el feliratkozni a csatornára.
Köszönöm a figyelmet!