A tudósok felfedeztek egy kristályt a Föld alsó köpenyéből a gyémánt belsejében, amelynek létezését korábban csak elméletben vették figyelembe
A tanulmány kimutatta, hogy az ősi gyémánt belsejében, amelyet Botswanában bányásztak, egy korábban nem látott ásvány található, amelyet davemaite-nak neveztek el. Ennek az ásványnak a felfedezése egy csodálatos és még ismeretlen kémiai világ felé nyitja meg az ajtót bolygónk belsejében.
Egy szokatlan gyémánt, amely megnyitotta a világot a Föld mélyéig
Ezt az egyedülálló természetes gyémántot, amely mindössze 4 milliméter széles és 81 milligrammot nyom, a botswanai Orapa bányában került elő a földből.
Még 1987-ben egy helyi kereskedő eladta a California Institute of Technology tudósának intézetben, de sem az eladó, sem a vevő nem tudta, mennyire egyedi a tárgy náluk kezek.
A gyémánt, amelyet korábban a Los Angeles megyei Természettudományi Múzeumban őriztek (Kalifornia, USA), úgy döntött, hogy tanulmányozza az O. Chauner (Nevadai Egyetem, Las Vegas). A tudós az úgynevezett "szupermély gyémántokat" keresi, amelyek jól elárulhatják bolygónk beleinek kémiai és ásványi összetételét.
A lényeg az, hogy a természetes gyémántok túlnyomó többsége 120-250 kilométeres mélységben keletkezik, de ugyanakkor van szupermély gyémántoknak nevezett, amelyek a köpeny alsó részén képződnek, körülbelül 660 kilométertől kezdve.
Így amikor a tudós kollégáival együtt alaposabban tanulmányozta a botswanai gyémántot röntgensugarak segítségével, egy másik ásvány mikroszkopikus kristályait fedezték fel.
Ehhez a tudósok egy speciális lézert használtak, amellyel a kristályokat kinyerték, és csak ezután az úgynevezett tömegspektrometriával vizsgálták a kinyert anyagot.
Tehát az elemzés kimutatta, hogy az extrahált kristályok kalcium-szilikátok (CaSiO3), amelyek elméleti számítások szerint csak az alsó köpenyben léteznek, és a valóságban mégsem megfigyelték. Ezekben a kristályokban a molekulák sorakoznak fel egy speciális köbös alakban, amelyet perovszkit szerkezetnek neveznek.
Ugyanakkor a kristályok vizsgált atomösszetétele, amely, mint kiderült, főleg kalciumot, szilíciumot és oxigént tartalmaz, egyértelműen jelzi, hogy kizárólag az alsó köpeny extrém körülményei között alakulhatott ki, ahol a nyomás feltehetően 200 000-szeresen meghaladja a légköri nyomást és több.
Végül is, ha a kalcium-szilikát normál légköri nyomáson van a felületen, akkor fehér ásvány formájában van, wollastonitnak nevezett tűkristályokkal.
A tudósok a gyémántban található kalcium-szilikátot davemaite-nak nevezték el annak a tudósnak a tiszteletére, aki bolygónk belsejének tanulmányozásán dolgozik - Ho-Kwan "Dave" Mao (Carnegie Institute, Washington).
Ugyanakkor a tudósok azt találták, hogy a davemaite normál körülmények között rendkívül instabil. És csak a gyémánt bebörtönzése tette lehetővé, hogy az anyag eredeti formájában több mint százezer évig megmaradjon.
De miután a gyémántot kinyitották, a dimemoit körülbelül egy másodpercig stabil volt, majd kitágul, és valójában üveggé változott.
Davemaoite és szerepe a Föld létezésében
Tehát az elméleti feltételezések szerint a davemaite ásvány a Föld alsó köpenyének teljes tömegének 5% -át foglalja el és benne radioaktív elemeket is tartalmaz: uránt, tóriumot és kálium-40-et, ezek a bomlás során felmelegítik a belső régiót Föld.
Egyes szakértők általában azt feltételezik, hogy ha nem lennének ezek a radioaktív elemek és nem lennének állandóan melegedve, akkor a bolygó magja már rég kihűlt volna.
Ahhoz, hogy jobban tanulmányozzuk bolygónk köpenyének szerkezetét, több adatra van szükség, ezért a tudósok vezetik a véget nem érő vadászat az úgynevezett szupermély gyémántokra, abban a reményben, hogy mélyre találnak anyagokat.
De ez a folyamat meglehetősen nehéz, elsősorban azért, mert a tudósok egyszerűen nem is sejtik, hol a legjobb ilyen gyémántokat keresni.
Tetszett az anyag? Akkor értékeld, és ne felejts el feliratkozni a csatornára. Köszönöm a figyelmet!