Égő fafeldolgozás, újraéled. De nem mindenki tudja, hogyan kell helyesen (szépen és nyereségesen) csinálni. Vannak árnyalatok.

"Égess fát, hogy védj a tűz ellen" – a Shou Sugi Ban (eredeti japán név Yaki sugi-ita) japán technológiájának ez a furcsa logikája vonzott, amikor rábukkantam. Úgy tűnt, csodálatos dekoráció és dekoráció volt. De minden sokkal mélyebbnek bizonyul.

Barátaim, üdv mindenkinek. Nagyon jól emlékszem, hogy gyerekkoromban apám ilyen kis dekorációt készített a lakásunk beépített falára.

Aztán minden egyszerű módon történt, de valami szokatlant akartam.

Ezek egyszerű falécek, gázvágóval égetve (apa a gyárban csinálta, ahol dolgozott), és lakkozott. És most, több mint húsz éve, ezek a sínek...

Szóval számomra nem volt valami szokatlan és kiemelkedő az égetett fa felhasználása a lakberendezésben.

Amíg nem mélyedtem el ebben a kérdésben.

Nem is lepődtem meg különösebben, hogy ez egy ősi japán technológia, amelyet Japánban már rég elfelejtettek, és az európai tervezőknek köszönhetően kezdett újjáéledni.

Leginkább az ilyen fafeldolgozás eredeti jelentése keltette fel az érdeklődést. Hiszen abból ítélve, hogy a technológia ősi, valószínűleg van valamiféle gyakorlati jelentése. És így alakult:

✔ Az első és véleményem szerint a legérdekesebb tulajdonság, amelyet a fa kiégetés után szerez, a tűzállóság. Nem ismerem a kémiai folyamatokat, de valóban, egy elszenesedett fát sokkal nehezebb másodszor felgyújtani.

✔ Másodszor, a pörkölés semlegesíti a cellulózt, amelyet a különféle bogarak, gombák és penészgombák szeretnek. Ennek megfelelően a fa védelmet kap ettől az "állatkerttől".

✔ Ráadásul a szénréteg védelmet nyújt a nedvesség és az ultraibolya sugárzás ellen.

✅ Ennek eredményeként a fa nagyon hosszú távú védelmét kapjuk. Ugyanebben Japánban sok ilyen módon feldolgozott fából épült épület található. És az életkoruk több mint száz év.

De a valóságban nem minden ilyen egyszerű.

Ha úgy gondolja, hogy kézi gázégőt vesz, kicsit aláássa faházának homlokzatát, és háromszáz évig állni fog, akkor téved.

Technológia, ez a technológia, hogy vannak bizonyos szabályai.

• A tüzelést meghatározott mélységig kell végezni.

Minden felületi égetési lehetőség csak díszítésre szolgál.

• A felhasznált fa fajtája számít. Japánban japán cédrust használtak. Ha hazánkban alkalmazzák, akkor a tűlevelűek állnak a legközelebb a cédrus gyantás szerkezetéhez.
• Nos, magát a folyamatot megszervezni nem könnyű feladat.

A klasszikus módszer az, hogy három deszkát kötnek össze, hogy valami pipát képezzenek. Ezután ezt a szerkezetet belülről, az egyik oldalról felgyújtják, és függőleges helyzetbe helyezik. Pár percig ég, majd a vízbe kerül.

Itt és egységes tüzelés és költség nélkül.

Ha megpróbálja mélyen égetni a táblákat egy égővel, akkor több deszkához is eléghet egy hengert. Soha nem lesz elég...

Bár vannak olyan példák, amelyek fejlettebbek. Nyilván valamilyen termelés (házi vállalkozás).

De a végén az eredmény nagyon érdekes lehet.

Barátaim, hogy tetszik nektek ez a fafeldolgozás és -védelem? esetleg valaki használta már? írja meg véleményét és ossza meg tapasztalatait a megjegyzésekben. Mindig szórakoztató olvasni.

iratkozz fel a csatornára, és tetszik 👍. Itt van a saját kezű házépítés teljes története, és minden, ami ehhez kapcsolódik.