A tudósok megalkották a világ első, DNS-molekulákon alapuló működő processzorát

Az Incheon National University (Dél-Korea) kutatócsoportja egy meglehetősen egyszerű, DNS-molekulákon alapuló processzort hozott létre. A mérnökök meg vannak győződve arról, hogy az ilyen chipek a közeljövőben teljes mértékben képesek lesznek felvenni a versenyt, és akár le is válthatják a hagyományos szilícium-processzorokat.

A DNS-en alapuló új fejlesztés és annak kilátásai

A mérnökök tehát aktívan kísérleteztek a DNS-sel, és ezek alapján nagy kapacitású megoldásokat vezettek be az információk tárolására. A nyilvánvaló fejlődés ellenére azonban a korábban megalkotott modellekben nyilvánvaló problémák adódtak az adatok olvasási és írási sebességével.

Ezek a nehézségek elsősorban abból fakadtak, hogy az információ tárolása a DNS-ben egy speciális elv szerint működik, és teljesen új megközelítéseket igényel az adatok tömbjével való munkavégzés során.

Így a következő tanulmány során a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a probléma megoldását egy DNS-molekulákon megvalósított processzor jelentheti, amely ugyanazon az elven működik, mint a DNS-tároló eszközök.

Pontosan ezt sikerült felismerniük a koreai tudósoknak. A The Register közzétett adatai szerint tehát a koreai mérnököknek sikerült létrehozniuk egy chip formájában megvalósított eszközt, amelyet Microfluidic Processing Unit (MPU) néven neveztek el.

Így a mérnökök által megalkotott MPU elég sikeresen képes végrehajtani a legegyszerűbb alapműveleteket, mint az ÉS, VAGY, XOR és szintén NEM, amelyek eredendően meglehetősen egyszerűek, de az egyszerűség ellenére már az ilyen számítások lehetősége is hatalmas lépés előre.

E történelmi esemény előtt a mérnököknek egy egészet kellett végrehajtaniuk komplex előkészítő munka manuális módban, miközben mindez reakciósan történt kémcsövek.

Az MPU processzor ma már képes automata üzemmódban is ilyen számításokat végezni, erre a célra 3D nyomtatót használva. Ez a tény nagymértékben csökkenti a kezdeti bonyolultságot, és egy lépéssel közelebb viszi a tudósokat egy valós DNS-feldolgozó létrehozásához.

A mérnökök tehát személyi számítógépről hajtották végre az irányítást, bár az irányítást okostelefonon keresztül is lehetett végezni. Ez azt jelenti, hogy a tudósoknak továbbra is szükségük van külső eszközre a folyamatok aktív irányításához.

De ahogy a tudósok javasolják, aktívan dolgoznak a teljes DNS-en alapuló megoldások megvalósításán, DNS-algoritmusokkal, valamint DNS-en alapuló tárolórendszerekkel.

Ha mindez megtörténik, a bonyolult DNS-alapú számítógépes rendszerek mindennapossá válnak világunkban.

Nos, meg fogjuk figyelni ezt az érdekes irányt, és meglátjuk, mihez vezethet a végén. Nagyon valószínű, hogy akár mesterséges intelligens organizmusok is létrehozhatók e technológia alapján.

Nos, ha tetszett az anyag, akkor értékelje, és ne felejtsen el feliratkozni a csatornára. Köszönöm a figyelmet!