A tudósok sikeres kísérletet végeztek a neutron szerkezetének tisztázására, és vegyes eredményeket kaptak
Mint az iskolából tudjuk, minden atommag protonokból és neutronokból áll. De annak ellenére, hogy a tudósok csaknem száz éve tudtak az Univerzum ezen elemi tégláiról, minden tulajdonságuk még mindig ismeretlen.
Különösen a neutron tanulmányozása különösen nehéz. Valójában a tudósok mindeddig nem ismerik a pontos méretét és még az "élettartamát" sem. De a tudósoknak számos kísérletet sikerült végrehajtaniuk, amelyek eredményeként meglehetősen érdekes eredmények születtek.
Mérési nehézségek és új tapasztalatok
Feltételezzük, hogy a neutron három kvarkból áll, amelyeket gluonok kötnek össze. És annak érdekében, hogy valahogyan leírják a belső szerkezetet, a fizikusok az úgynevezett elektromágneseseket használják alaktényezők (az elektromos töltés és mágnesezettség átlagos eloszlása), amelyet a kísérleti által.
Tehát professzor F. A Maas (a PRISMA + Cluster of Excellence projekt résztvevője), az alaktényező egyetlen energiaszinten történő mérése nagyjából semmit sem ad. Ahhoz, hogy bármilyen megalapozott következtetést lehessen levonni, különböző energiaszinteken kell méréseket végeznie.
És itt van a fő bökkenő, mert bizonyos szinteken ezek a mérések könnyen elvégezhetők a kísérlet során, és bizonyos szinteken úgynevezett "megsemmisítési technológiákra" van szükség.
Tehát egy új, Kínában végrehajtott BESSIII laboratóriumi vizsgálat során a tudósok meglehetősen pontosan rögzítették a szükséges adatokat 2 és 3,8 GeV között.
A kísérletek során a mérnökök elektronokat és pozitronokat ütköztettek egy részecskegyorsítóban, és megfigyelték, hogyan ezek megsemmisülésével teljesen új részecskepárok keletkeztek, köztük neutronok, és az ún. antineutronok.
A korábbi tanulmányokhoz képest a tudósoknak közel 60-szoros mérési pontosságot sikerült növelniük, ami lehetővé tette néhány "fehér folt" kiegyenlítését a neutron alaktényezők térképén. És ezen kívül felfedezni egy meglehetősen furcsa jelenséget.
Kiderült, hogy az alaktényező energiaszinttől való függésének grafikonja nem sima görbületű, hanem oszcilláló komponenssel rendelkezik. Ebben az esetben a rezgések amplitúdója az energiaszint emelkedésével csökken.
A protonok megközelítőleg ugyanúgy viselkedtek. Ám a grafikonjuk kissé fázison kívül van. A tudósok megpróbálták megmagyarázni ezt a szokatlan jelenséget az úgynevezett nukleonok meglehetősen bonyolult szerkezetével. És most a teoretikusok nehéz feladat előtt állnak: új elméleti modellt kell létrehozni, amely figyelembe veszi az elemi részecskék ilyen szokatlan viselkedését.
Tetszett az anyag? Ezután értékeljük, és ne felejts el feliratkozni a csatornára. Köszönöm a figyelmet!