A tudósok szerint a Föld belső magja egy furcsa szuperionos vasötvözet
A Kínai Tudományos Akadémia tudományos csoportja új tesztsorozatot és számítógépet végez modellezés során rájött, hogy a Föld belső magja sokkal idegenebb objektum lehet, mint korábban figyelembe vették.
A tudósok következtetései szerint tehát a Föld magja nem csupán egy szilárd test, hanem az úgynevezett szuperionos halmazállapot, amely a folyékony és a szilárd test között köztes.
Hogyan tanulmányozzák a tudósok a Föld magját?
Mivel a tudósok fizikailag nem tudják elérni a Föld magját, a legtöbb esetben a földrengések során terjedő szeizmikus hullámok tanulmányozásával vizsgálják azt. Amikor ezek a hullámok "terjednek" a bolygón, különböző sebességgel mozognak.
Ebben az esetben a terjedési sebesség attól az anyagtól függ, amelyen a hullám most áthalad. E gyors változások elemzése pedig lehetővé teszi a tudósok számára, hogy meghatározzák a bolygó különböző rétegeinek összetételét.
A Föld magja egyszerre lehet folyékony és szilárd
Több évtizede a szeizmikus hullámok terjedése azt mutatja, hogy a Föld belső magja egyfajta szeizmikus hullámzást terjeszt, amelyet keresztirányú hullámoknak neveznek, és ez csak a keménységet jelzi kernelek.
De ahogy a finomított adatok mutatták, ezek a hullámok valamivel lassabban haladnak át a magon, mint azt a tudósok várták egy szilárd vasból álló tárgytól. Így a tudósok azt sugallták, hogy valamivel lágyabb, mint azt korábban gondolták.
Tehát egy új laboratóriumi kísérlet során a tudósok hőmérséklet- és nyomásmodulációt végeztek a Föld középpontjában, hogy megállapítsák, milyen egyéb anyagok lehetnek ott.
A tudósok pedig azt találták, hogy egyes vasötvözetek képesek szuperionos állapot kialakítására, ami megmagyarázza a hullámok korábban szokatlan lelassulását.
Mi az a szuperion állapot
Tehát a vas szuperionos állapotában a vasatomok szilárd rácsot alkotnak, ami csak formában tartja az anyagot, de könnyebb elemek diffundálnak (bármilyen irányban szabadon áramlanak) a keletkező rácson keresztül szinte folyékonyan feltétel.
Tehát a modellezés szerint ezekben a könnyű folyékony anyagokban hidrogén, oxigén és szén is szerepelhet.
Hangsúlyozni kell, hogy a tudósok pontosan kiszámították a transzverzális hullámok szuperionos ötvözeteken keresztüli terjedési sebességét, és mint kiderült, ezek a számítások kiválóan összhangban vannak a valós megfigyelésekkel.
A belső maghoz kapcsolódó egyéb felfedezett tulajdonságok mellett a tudósok elmagyarázták ezeknek a "folyadékszerű" elemeknek a változatos eloszlását és konvekcióját.
Természetesen a kínai tudósok munkája eredeti és érdekes ötlet, de nem ez az egyetlen magyarázata Földünk szilárd belső magjának "furcsa" viselkedésére.
Sok más nagyon érdekes elmélet létezik. Mi az a "vashós" verzió, ami a belső magra "esik" a külső magról.
Tetszett az anyag? Ezután értékelje, és iratkozzon fel a csatornára, hogy ne maradjon le az új anyagokról.
Köszönöm a figyelmet!